Az 1850-es évek végén a katolikus lakosság növekedése szükségessé tette felekezeti elemi iskola szervezését. Az egytanítós iskolában 1860-ban Mór Károly tanító131 gyermeket oktatott. A plébánia Historia Domusában olvasható, hogy 1876-ban már 200 tanköteles gyerek volt, de csak 100-nak volt helye az iskolában. Győri Béla plébános ezért iskola építéséért folyamodik a püspökséghez. 1884-ben épült meg az új, két tantermes iskola. Ennek az épülete ma is áll a Templom utcában  Másodtanítónak, 1880-ban kerül Sárbogárdra Keék Géza. Később ő lett az igazgató kántortanító. 43 évi szolgálat után 1921-ben vonult nyugalomba.

A századforduló utánra megduplázódott a sárbogárdi katolikus népesség (1917-ben 2661 fő). A templom és a plébánia mellé 1930-ban épült meg egyházmegyei támogatással a sarki emeletes nyolc tantermes katolikus elemi iskola, az ún. piros iskola. Winkler (Őrsy) József katolikus kántortanítót nevezték ki igazgatónak. Az iskola tanítói voltak: Balogh János kántortanító (katolikus énekkar vezetője), Kostyán Ákos, Lánczi Erzsébet, Ocsipa Teréz. 

1948 szeptemberétől, államosították az egyházi iskolákat, ez az épület is az általános iskola része lett. Őrsy Józsefet 1949-ben leváltották, és beosztott tanítóként taníthatott tovább. Ekkor az állami általános iskola igazgatója Lugosi Árpád lett. 

Ma ebben az iskolaépületben működik a speciális nevelési igényű tanulók iskolája, a Sárbogárdi Kossuth Zsuzsanna Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Intézmény. Ez egy többcélú intézmény, mely 1984-től kizárólag speciális nevelési igényű tanulókkal foglalkozó általános iskola, gyógypedagógiai nevelési-oktatási létesítmény, amely speciális szakiskolai oktatási feladatok nappali ellátására szakosodott.