Sárbogárdi Múzeum Egyesület

Nevezetességek

Pusztaegresi iskola

Pusztaegresi iskola

Pusztaegres szép példája az uradalmi pusztából telepes falu kialakulásának. 

A falu központi része egy festői löszvölgybe és a völgy fölötti dombtetőre települt. A századfordulón önálló faluként nem létezett. A területnek Örs-szőlőhegy volt a neve. A grófi szőlők művelésére munkásokat telepítettek a Horgosba és Fáncs szőlőhegyen az 1848 utáni években. Örs-szőlőhegyről 1881-ben a lakókat az uradalom el akarta távolítani nyilván gazdasági okokból, mert az ott lakók a szőlőkben kárt okoztak. Ez nem sikerült, mert a lakók hatósági védelmet kaptak a helyben maradásra, s inkább megváltották az uradalmi szőlőket, földeket és azokat maguknak kezdték művelni. Sáregres közelsége miatt a sárbogárdi járási főszolgabíró kezdeményezte a két település egybecsatolását. Pusztaegres azonban harcolt az önállóságáért és sikerrel járt. A Nagyatádi földreform következtében jelentős földterület került az itteni családok kezébe. A szántóföldi növénytermesztés mellett ekkor kezdtek komolyabban foglalkozni szőlő- és gyümölcstermeléssel, kertészkedéssel. Létesült faiskola is. Különösen sikeres volt a diófa-ültetési program.

Szép ámbitusos, két tantermes iskola épült két tanítói lakással 1927-ben a falu központjában.  Mészáros Ferenc igazgató-tanító, és dr. Staszney Jánosné osztálytanító 143 gyereket oktatott. Emellett továbbra is megmaradt a Pusztaegrestől 3 km-re lévő Őrspusztán az uradalmi katolikus iskola is. A gyereklétszám a lakosságszám növekedésével tovább nőtt. 1941-ben már mindkét iskolában 170-175 gyerek tanult két-két összevont osztályban.

Az 1960-as évekre mindenkit bekényszerítettek a termelőszövetkezetbe a földjével, igás állataival együtt. 

A falu ekkor még igen nehezen, csak földúton volt megközelíthető. A kövesút 1954-ben épült meg, amit 1960-ban hosszabbítottak meg Mezőszilasig, s ezzel megszűnt a falu zsáktelepülés jellege. Az 1970-es évekre Pusztaegres Őrspusztával, Hatvanpusztával közös tanácsú községet alkotott, majd az 1980-as években hozzácsatolták Sárbogárdhoz, ezzel a település elveszítette kérészéletű önállóságát.

Támogasson minket!

Amennyiben egyetért Egyesületünk kultúra pártoló és ápoló tevékenységével, s szeretné, hogy Sárbogárd emlékeit méltó helyen őrizzük és mutassuk be, támogasson bennünket adója 1 százalékával!

A Sárbogárdi Múzeum Egyesület adószáma: 18003644-1-07

Köszönjük a segítségét!